Legyen szó a Wagon Christ, Plug, Ace of Clubs, Amen Andrews, Kerrier District álnevekről, vagy a saját néven kiadott anyagokról, Luke Vibert kb. 20 éves "karrierje" alatt úgy tudta magáévá tenni az őt ért acid / hiphop / drum and bass / diszkó hatásokat, hogy közben soha nem kellett elhagynia a hálószobáját, és új stílusok összegányolására is maradt ideje (mint az angol szaksajtó - és az angol szaksajtó szerint Luke Vibert által - felfedezett "drill'n'bass").
Annyi a helyzet itt, hogy az eddig viszonylag egyszerűen különválasztható stílusok és pszeudonimok (Plug - drum / drill'n'bass, Wagon Christ - hip hop / trip hop, Amen Andrews - breakbeat, jungle, Kerrier District - diszkó, acid) ezen a lemezen egy kicsit összegabalyodtak, de továbbra is maradtak a vicces hangminták és az alapvetően a '90-es évek közepén virágzó Ninja Tune-os hangzás.
Úgy vettem észre, hogy kétféle vélemény létezik az albumról: 1. aki felrója Luke-nak, hogy 20 éve ugyanazt a jól felismerhető sound-ot hozza, és 2. aki pont ezt várja tőle és pont ezt szereti benne. Én a '90-es évek végén bár, de a nindzsákon nőttem fel, és lehet találgatni, hogy melyik kategóriába tartozom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése