Hmmm, tudom, aki ezt az albumot meghallgatja, annak sehogyan sem fog beugrani az elektronikus zene, mint asszociáció.
De. Aki ismeri Jay-Jay Johanson munkásságát, az tudja, hogy a svéd Jäje Johanson nem egyszer flörtölt már elektronikus zenei megoldásokkal, elég csak a 2002-es Antenna albumot megemlíteni, amit a német Funkstörung-os srácok felügyelete alatt rögzített.
Most megvallom az őszintét: én mindig érdeklődéssel fogadom bármelyik megjelenését. Ezt a "megtiszteltetést" az említett lemezen megjelent "I want some fun" című számával vívta ki nálam, ami az első zene volt, amit tőle hallottam (és fel is került egy PUK csoport-os válogatásra, amelyen a volt PUK-os tagoknak egy-egy olyan számot kellett választaniuk, ami legközelebb állt hozzájuk az adott időszakban).
Mégha az album nem elektronikus alapokon nyugszik is, az "I want some fun" című számot meghatározó melankólia és a Jay-t jellemző személyes hangvétel / líraiság ezen az albumon is végig jelen van. Ezért az az érzése van az embernek a lemez hallgatása közben, hogy igazából nem a zenei formák a fontosak, mert az említett szerzői jelenlét felülír mindenféle stíluselemet. A szó jó értelmében szerzői lemez ez, aki bírja a befordulós skandináv melankóliát, annak garantáltan tetszeni fog.
This Will Destroy You - Tunnel Blanket (Suicide Squeeze)
...az "I want some fun" maradandó emléknek bizonyult, elő is keresem meghallgatózni :)
VálaszTörlésklassz a blog, de közben arra is rájöttem h/kb semmiről amit mostanában hallgatok és újszerű nem tudom , hogy pontosabban mikori. elképzelhető akárhány év fáziskésés.
keep it coming!
Dani... ez ugyanígy asszem visszafele is igaz... rengeteg dolog ami manapság megjelenik kijöhetett volna akár 20 éve is mondjuk egy Mo Wax vagy Ninja Tune lemezen... bár ez nem feltétlenül rossz persze (pl. új Wagon Christ album... erről meg nekem ugrott be amikor a szombathelyi koleszban megszólalt a Shadows).
VálaszTörlés